Emléktábla avatás - 2008. november 7.
Dékányné Dr. Ferenczy Judit megnyitja a megemlékezést
Az Emléktábla avatásra és a megemlékezésre igen sokan jöttek össze a hideg, igen szeles idő ellenére. A dátum 2008. november 7. péntek délután 3 óra. Egykori tanítványok asszisztensnõk, a család barátai, rokonai. Helyszín: Budapest V.ker. Kossuth L. utca 1.-es sz. ház kapubejárata, az u.n. Kárpátia átjáróház udvara. Az átmenő autóforgalmat a rendőrség leállította. Az ünnepség Dékányné Dr. Ferenczy Judit fogorvos szavaival kezdődött.
Tisztelettel és örömmel üdvözölte a megjelenteket és ismertette édesapja életútját és munkásságát. Mint a megemlékezés szervezője megköszönte a család nevében mindazok segítségét, akik kutatómunkájában részt vettek, akiktől erkölcsi támogatást és biztatást kapott az elmúlt két esztendőben. Üdvözölte a professzorasszonyokat, Dr. Bánóczy Jolánt, Dr. Nyárasdy Idát, Dr.Fábián Tibor professzor urat, Dr. Bartha Miklós főorvost édesapja barátját és Dr.Ottó Gábor főorvost az utódot. Megköszönte Dr.Forrai Judit több esztendős aktív közreműködését, Dr. Dede Károly segítő javaslatát, Máriáss László építész tervét, az V.ker.-i Önkormányzat hozzáállását és az ünnepség lebonyolításában adott támogatást.
Megköszönte Jeneiné Dr. Rubovszky Csilla alpolgármester jelenlétét és kérte, hogy tartsa meg ünnepi köszöntőjét.
Jeneiné dr. Rubovszky Csilla szavai
Az V. kerület alporgármesteri tisztemnek megfelelelően a Kerület Önkormányzata nevében üdvözlöm a megjelenteket! Úgy gondolom hogy méltó magatartás és dicséretes cselekedet, ha az utókor meg akar és meg is emlékezik valamilyen formában kiemelkedő, példamutató elődeiről Jelen esetben Dr. Ferenczy Károly orvos, fogorvos, fogröntgenológusról, aki kerületünkben élt 38 esztendeig. Ebben a házban, a második emeleten lakott családjával, itt volt rendelője, ahol végezte szeretettel és értően fogászati és fogröntgenorvosi munkáját. A gyakorlat azt mutatja, hogy szívesen állítunk emléktáblát közismert személyeknek : íróknak, költőknek, színészeknek. Egy egyetemi tanár élete, egy szerény tudós orvosi élet jóval ritkábban válik országosan ismertté, inkább csak a szakma ismeri el kimagasló teljesítményét és a család látja az áldozatos munkát. Ferenczy Károly estében a család volt a megemlékezés kezdeményezője, de örömmel jutott tudomásunkra, hogy egykori munkahelyei közül a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának Konzerváló és Fogászati Klinikájának jelenlegi igazgatója Dr. Nyárasdy Ida egyetemi tanár készségesen támogatta írásban is az emléktábla állítást. Az V. kerületi Polgármesteri Hivatal vezetője Dr. Rogán Antal polgármester úr is szívesen állt a család igyekezete mellé, én pedig örülök hogy személyesen is részt vehetek a megemlékezésen.
Prof. Dr. Bánóczy Jolán az MTA doktora
Prof. Dr. Bánóczy Jolán emeritus, mint a SOTE Konzerváló és Fogászati Klinika egykori tanszékvezetõje (1972-1993), az V. ker. díszpolgára méltatta a tanár úr kimagasló szakmai tudását és átadta a családnak Ferenczy Károly által dedikált, édesapjának ajándékozott, hetven esztendõn át megõrzött szakkönyvét.
Prof. Dr. Nyárasdy Ida emékező szavai
Prof. Dr. Nyárasdy Ida a Semmelweis Egyetem Konzerváló és Fogászati Klinika jelenlegi tanszékvezetõ egyetemi tanára, mint egykori hallgatója és tisztelõje Ferenczy tanár úrnak méltatta annak kiemelkedõ pedagógiai érzékét és a tanítványok iránti szeretetét. Mint egykori tanítvány kifejezte örömömet, hogy ismerhettem a tanár urat, aki példakép volt számukra, mert mindenkor hiteles volt. Mint jó nevelõ, a bizalom légkörét árasztotta. Erkölcsi tartása átsugárzott egyéniségén. Nyomtatott jegyzetét szeretettel őrzi a mai napig. Felolvasta Dr. Tullassay Tivadar rektor úr köszöntõ levelét, majd átadta a Konzerváló és Fogászati Klinika élõvirág koszorúját.
Dr. Gerber Alajos főorvos beszéde
Dr. Gerber Alajos fogorvos, főorvos, Újpest díszpolgárának beszéde az emléktáblaavatáson
Tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt emlékező társak! 1954-ben kezdhettem tanulmányaimat a Fogorvosi Karon, miután előzőleg két évet a termelőmunkában kellett eltöltenem. Igaz, talán ennek köszönhetően, komolyabban készültem hivatásomra. A lakatosműhelytől a fogorvosi rendelőig nem volt könnyű az út. Manapság is gyakran kerül előtérbe az ötvenes évek egyetemi ifjúsága, akik azokon az októbervégi napokon történelmet formáltak.Volt tartásuk, önbecsülésük. Nem a pénz, hatalom, vagy gyönyör motiválta őket. Az emberi méltóságuknak megfelelő életet akarták ismét visszaszerezni.
–Honnan vették a példát?
Honnan az elveket, az igazi emberi értékeket? Egy évtizeddel korábban volt a II. világháború, a maga szörnyű pusztításával. Az anyagi világ romjai, nem temették maguk alá az örök emberi értékeket is. Megindult ugyan az emberi tudat átformálása, mai nyelven az agymosás de az idő és eszköz ehhez akkor még nem volt elegendő.
– Kevés szót hallani azokról a jellemformáló egyénekről, akik ezt az egyetemista generációt oktatták, nevelték.
Bosco Szent János az ifjúság nagy olasz nevelője, három pontot jelölt a sikeres neveléshez: elsőként a tanítványnak meg kell tapasztalni a feltétel nélküli szeretetet. Másodszor, a jó példa vonzásába -, majd harmadszor, az abszolút értékek erőterébe kell bevonni a neveltet. Ferenczy tanár úr, akinek emléke előtt ma tisztelgünk, nem csak kitűnő, nagy tudású oktató volt de kitűnő nevelő is! Megtapasztaltuk a feltétlen szeretetét. Goethe, a bölcs gondolkodó figyelmeztet: Ha az egyént, olyannak vesszük amilyen, rosszabbá tesszük. Ha viszont olyannak vesszük amilyennek lennie kellene, úgy azzá is tesszük! Ferenczy Tanár úr, mindig a hivatására felelősen készülő fiatal orvost látta bennünk és így állt mellettünk.
–Hiteles személyiség volt. Orvosi magatartása, életvidámsága, szolgálatkész kedvessége példa volt számunkra. A bizalom légkörében éltünk.
–Az igaz emberi értéket is elénk élte. Az igaz, a jó és a szép értékvesztése akkor már megindult. El akarták fogadtatni a hazugságot igazságnak, a rosszat jónak és a rútat szépnek. Emberi méltóságunkat alázták meg. Ez is kiváltó oka volt a forradalomnak.
– Leckekönyvembe, ötven évvel ezelőtt került fogászati röntgen tárgyból a bejegyzés: jeles, igen szorgalmas. „Bár csak az élet többi tárgyaiból is ilyet kapnék”– gondoltam akkor. Ady, a költő figyelmeztet: Ha élet zengi be az iskolát, az élet is derűs iskola lesz. Igaz, ehhez tüzes „szívkohók” is kellenek
Valóban van mit köszönnöm az atyai nevelőnek, Azt, amit a költő is felidéz: Hogy táplálta tovább bennem az erőt, szeretni az embert és hűn állni meg Isten és ember előtt.
–Honnan volt ekkora erkölcsi ereje?
A radiológia iránti vonzódásnál nagyobb volt Isten iránti szeretete. A reggeli szentmiséken töltődött fel. Rendíthetetlen hite és Isten kegyelme táplálta benne az erőt. Ez segítette Őt a kereszthordozásban is. A Ferences szerzetesek közösségének harmad rendjébe is bekapcsolódott. A röntgen leletek helyes értékelésének fontossága mellett figyelmünket a káros sugárzások elleni védelemre is felhívta és megtanított a védekezésre is. Most, fél évszázad után is hálásan gondolok az együtt töltött évekre.
Az igazi sugárforrás az Ő személye volt. Hiszem és vallom, hogy az igaz, jó embereknek van kisugárzásuk és ez által, előbb-utóbb környezetüket is jobbá teszik.Tudom, hogy nekünk tanítványoknak is tovább kell adnunk ebből a sugárzásból úgy családunknak, tanítványainknak, mint a körülöttünk élőknek. Adja Isten, hogy évtizedek múltán unokáink is ilyen szeretettel tudjanak majd visszagondolni egyetemi oktatóikra, nevelőikre, mint mi. Remélem, találnak hiteles, jellemes példaképeket, mert az igazi ember, az isteni képmás, csak így élhet tovább.
Végezetül, Immánuel Kant gondolatát idézem, aki így figyelmeztet: Fénylő napok, ne sirasd, hogy tovatűntek, hanem inkább örülj annak, hogy itt jártak. Mi is adjunk hálát Istennek, Dr. Ferenczy Károly tanár úrért!
–Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
